John Dominic Crossan és Jonathan L. Reed: Jézus nyomában. A kövek alatt a szövegek mögött. Jézus és világa megértésének kulcsfontosságú felfedezései.

Fordította: Békési József.

Megjelent 2004-ben a Gold Book Kft. gondozásában a debreceni Kinizsi Nyomdában. 300 oldal.

A könyv eredeti címe: Excavating Jesus: Beneath the Stones, Behind the Texts. Harper SanFrancisco, 2001.

Igazi ünnep számomra, hogy végre Crossan könyv olvasható anyanyelvünkön. A számunkra meghatározóan fontos történeti Jézus-kutatást, amely különösképpen az utóbbi évtizedekben oly lényegesen alakította a nyugati és tengerentúli teológiát, magyar nyelvterületen szándékos mellőzés és elhallgatás övezte és övezi. Az Oxfordban tevékenykedő Vermes Géza trilógiáján kívül alig van mit megemlíteni. Nekünk, unitáriusoknak nincs mit veszítenünk a valódi ember Jézus jobb megismerésével, sőt, ellenkezőleg, vallási növekedésünket áldásosan segíti, ha minél valósághűbben ismerhetjük meg azt, akit mesterként és tanítóként követünk.

Ebben a megismerésben nagy segítségünkre lehet e könyv. Nagy kísértés számomra, hogy elmerüljek a részletekben, és szakmai oldalról közelítsem meg a könyvben tárgyaltakat, de nem teszem, nehogy ezzel valakinek is kedvét szegjem, amikor valójában azt szeretném, hogy minél többen olvassuk el a könyvet. Arra szorítkozom tehát, hogy néhány mondatban bemutassam a szerzőket és a mű fontosabb tartalmi vonásait.

A most 70 éves, ír származású, az Egyesült Államokban tevékenykedő John Dominic Crossan a történeti Jézus-kutatás legnagyobb tekintélye, akinek szakértelmét még azok is elismerik, akik egyébként elveivel nem értenek egyet. Több más kisebb–nagyobb műve mellett a kilencvenes években jelent meg az a két nagyszabású műve (The Historical Jesus – 1991 és The Birth of Christianity – 1998), amelyek azóta megkerülhetetlen hivatkozási pontot jelentenek a kutatás számára. Különösen az első volt korszakalkotó, amelyben Crossan egyfelől saját kutatási módszertanát alkotja meg, melyet a legtöbb kutató ma figyelembe vesz (ez érvényesül e kötetben is), másfelől – kilépve a teológia szűkebb területéről – ebben a műben találjuk először következetesen érvényesítve Jézus világára mindazt a történelmi, szociológiai és antropológiai ismeretanyagot, amit az egyes szakterületek külön-külön felhalmoztak.

Jonathan Reed a kaliforniai La Verne Egyetemén az Újszövetség és a kereszténység kialakulásának professzora, több Jeruzsálem-környéki és galileai régészeti feltárás munkatársa, jelenleg a szepphóriszi ásatások vezetője, akinek 2000-ben jelent meg A régészet és a galileai Jézus című könyve.

Adva van a történész és a teológus, vagy a régész és az exegéta, és a kérdés: Miért akkor és miért ott történt Jézus, ahol és amikor?… Miért az i. sz. I. század 20-as éveiben, a Heródes Antipas által uralt területeken alakult ki két népi mozgalom, János keresztelőmozgalma és Jézus királyságmozgalma? Miért nem máskor? Miért nem máshol?

És itt már nem két szerző beszél, hanem egyetlen lebilincselő olvasmánnyá forrott szöveg tolmácsolja, amit a tíz legfontosabb régészeti lelet, és a tíz legfontosabb újszövetségi szövegkutatási lelet elmondhat két ilyen kiváló szerző olvasatában arról a világról, amelyben Jézus élt, valamint arról a tanításról és programról, amelyet Jézus hirdetett. Kétezer év történelmét vágjuk át, ahogy rétegről rétegre haladunk lefele párhuzamosan a talajban és a szövegekben, mígnem olyan elevenen és valóságosan szólal meg az ember Jézus, ahogy azelőtt talán sohasem hallottuk.

A kövek és a szövegek mesélnek Názáretről, Jézus szülőfalujáról, Capernaumról, ahol a leggyakrabban megfordult, és a születési történet evangéliumi megkreálásáról; a királyságtípusokról, azoknak eszkatológikus és apokaliptikus vonatkozásairól és a Jézus által meghirdetett királyság (Isten országa) mibenlétéről; az első századi ellenállási mozgalmakról, és azon belül Jézus helyéről; a hatalmi hierarchiát megjelenítő pazar lakomákról és a jézusi asztalközösségekről; Jézus elítélésének és halálának körülményeiről, a feltámadási tudósítások új olvasatáról.

A jobb megértést Balogh Balázs (Blage Balogh) rajzai segítik, akit a legjobb izraeli archeológiai művésznek tartanak.

Talán nem mindenben fogunk egyet érteni a szerzők Jézus-képével. Ne feledjük, hogy sem a kövek, sem a szövegek nem szólalhatnak meg értelmezés nélkül. E könyvben pedig Crossan és Reed olvasatában szólaltak meg. Mindnyájan át nem ruházhatóan személyes életünket éljük, személyes Isten-kapcsolatra kell jutnunk, ebben pedig saját Jézus-képünk kialakítása megkerülhetetlen feladat. Úgy vegyük kézbe ezt a könyvet, mint amely mindebben segítségünkre lehet, ha tudunk a szerzőpáros olvasatán túl saját olvasatunk jogával és felelősségével élni.

Czire Szabolcs